Grafomán hajlamaim eddigi megnyilvánulásai:

  • Keserű pirula
  • Ölelj át
  • Magyar orvos Ikeaországban

2009. november 28., szombat

Tegnap

Amint az várható volt, a meselények listája kibővült a Szöke herceggel, Farquad nagyúrral, Mézivel, Süttyővel, a Királlyal és a Királynéval. Most már őket is mondgatja mielőtt elaludna, nekem összesen annyi feladatom van, hogy biztosítsam róla, az összes mesefigura alszik.
Noémi már telefonálni is tud. Tegnap elindultam hazafelé, és szóltam nekik, hogy rendeljenek pizzát, csak közben némi gikszer történt, mert a kutyát ottfelejtettem az oviban és vissza kellett érte fordulnom, de Noémi közben a vonal túlsó végén végig magyarázott, hogy Mémi tészta, meg Mémi pizza és mondta hogy sétálni volt meg bili kaki, meg bili pisi, azaz bilibe kakilt és pisilt. Amikor meg megkérdeztem, hogy mit evett, akkor mondta hogy sajtos tészta. Amikor meg azt, hogy milyen színű a hajad akkor mondta hogy barna. Olyan kis okos cica.

2009. november 21., szombat

Nem egyszerű...

Dolgozom egy új könyvön. Illetve kettőn, de kettőt egyszerre kiadni nem tudok, annyira nem vagyok tőkeerős (de ez időleges). Az egyikbe szeretnék képeket is tenni, de a kutyamindenit, sokba kerül, főleg a színes kép, mert azt valami műnyomópapírra kell nyomni. Márpedig ha a fene fenét eszik, akkor is nyomdába fog kerülni ez a könyv, mert régóta tervezem már.
Hogy a másiknak a kiadására mikor lesz pénzem abba meg bele sem merek gondolni, most is azt fontolgatom, hogy eladom pár hordozókendőmet és abból finanszírozom meg a könyvkiadást, de ha rájuk nézek mindig meggondolom magam.
A nyavalya verje ki a főnökömet is, hogy miért nem ad több fizut....vagy lehet hogy nekem nem kellene kendőkre elköltenem....
Ha valamelyik kedves olvasó nyerne a lottón akkor egy fél milla erejéig gondoljon rám léccilécci.

2009. november 18., szerda

Még egy hónap....

Nagyon-nagyon várom már, hogy itthon legyek december 21 és január 4 között. Az utóbbi időben azt hiszem túl sokat dolgoztam és a kollégáim is kezdtek eléggé az agyamra menni. Ez a legbosszantóbb a munkahelyemen, hogy nem is a betegek idegesítenek fel, hanem a saját kollégáim. Biztos a november, meg az idő is teszi, hogy kevésbé vagyok toleráns a hülyeségekkel szemben, elvégre ha valami akkor a butaság mindig dühít, de most különösen.
Azzal teszi nekem a munkahely a legjobbat, ha hagynak békében dolgozni, ha nem kell mítingelni, mert sose tudnak érdemben megbeszélni semmit, megy a hülyéskedés, a lényegtelen dolgokról fecsegés, a szófosás és ami tényleg fontos az meg hónapokig húzódik mert nem tudnak egy A4-es oldalt elolvasni. Mintha tanító néni lennék a kisegítőben...
Pont ma találkoztam egy nővel aki nálunk dolgozott aztán elege lett és két évig vállalkozó orvos volt, azt mondta egyfelől nagyon jó volt, hogy nem volt fix munkahelye, mert oda ment dolgozni ahová akart, az ajánlatokban pedig nem volt hiány, de most mégis leszerződött egy helyre, mert hiányoztak a kollégák. Hát nem tudom, nekem piszkosul nem hiányoznának. De ő sokkal szociálisabb mint én, én nem sírok akkor sem ha egész nap nem beszélek senkivel, szeretem a magam társaságát és kész. :)))
Ahogy telik az idő egyre inkább töröm a fejem az alternatív munkalehetőségeken, semmi kedvem még húsz év múlva is napi nyolc órát robotolni. Részemről a napi négy is sok, de azt még elviselem.
No nem negatívkodok itt tovább, elvégre mindjárt itt a szabadság, már csak négy hét!!!!

2009. november 8., vasárnap

Mielőtt Noémi elalszik...

Noémi ejtette a Tinky Winkyt, Dipsyt, Lalát és Poot a Teletubbiesból és már igazán Makkapakka és Upsy Daisy se hozza lázba az Álmok kertjéből. Most Shrek, Fiona és Szamár a menő. Az ogre állandóra beköltözött a tévébe, olyannyira, hogy már kezdem kívülről tudni az összes részt. Minden este vacsi közben-után nézni kell egy kicsit, miközben az ölemben ül és nevet ahogy a sárkány megpuszilja Shrek fenekét és énekel, amikor a fabábuk üdvözlik a Dulocba érkező ogrét és Szamarat és vadul táncol amikor a filmben is táncolnak.
Este altatáskor szintén a ”Dulocban Dulocban Dulocban az élet szép” dalocskát dudorássza Mémike, de nem hangosan, inkább csak saját magának. Megissza a tejét és az ember már azt hinné alszik, mikor egyszercsak felül az ágyban és így szól:
-Fiona!
-Fiona alszik, kicsim- mondja Levente, aki ott van vele míg el nem alszik.
Mire Noémi:
-Shrek!
-Shrek is alszik. Sőt, Szamár is alszik.
Noémi nevet egy sort, hogy az apja kitalálta, ki lett volna a következő akit megkérdez.
Visszafekszik és elmondja, hogy Fiona alszik, Shrek alszik, Szamár alszik, Mémi alszik, Apa alszik, Anya alszik, Mazsi alszik és utána csöndben marad.
Az ember megint abba a tévhitbe ringatná magát, hogy alszik.... hiszen már nem pöncörgeti a maci kezét sem, fekszik mozdulatlanul és halkan szuszog.
Egyszercsak felül és így szól:
-Sárkány!
Nélküle nem volt teljes a leltár. Levente biztosítja Noémit, hogy a Sárkány is alszik. A kislányfejben pedig összeáll a kép, hogy a fő mesefigurák mind alszanak, így ő is átevezhet Álomországba. Vajon ki lesz a következő akit megkérdez, a miniatűr Farquad nagyúr, vagy a Szőke herceg?