Grafomán hajlamaim eddigi megnyilvánulásai:

  • Keserű pirula
  • Ölelj át
  • Magyar orvos Ikeaországban

2012. június 22., péntek

Reggel négykor kel a nap és este negyed tizenegykor nyugszik.....igy megy ez nyarközépnapkor. Nem bánnám ha a hőmérséklet is észrevenné végre, hogy nyár van, most egy pár napig már húsz fok felett is volt de csak azért hogy jövő héttől megint 13 és eső legyen.....

2012. június 20., szerda

Ma szántam rá magam, hogy összedobjak valami indiai kaját, egy pár napja elkapott a sóvárgás, hogy nekem ilyet kell ennem aztán ahogy az lenni szokott nem jött össze, mert mindig volt valami ami előrébb került a prioritási listán, tegnap este már nagyon odavoltam, ember izmozott a gyúróteremben, az indiai kajáldából meg ugyan elhozni el lehet a kajcsit, de házhoz nem szállítanak, mindkét gyerek meg már horpasztott, de szerencsémre találtam egy nem túl régi mangót a hűtőben, aztán kis joghurttal meg gyömbérrel feljavítva nagyszerű itókát lehetettt belőle mixelni. Ma meg tobzódtam, hosszú idő után 15 foknál melegebb volt és nem esett az eső, kölkek kint kergették egymást a füvön (már van fűűűűűű!!!!!) az ide-oda forgó locsolócső alatt, így végre megvolt a premier, főztem egy izmos kis mangóchutneyt meg egy kis zőccséges tésztás cuccot és most kábé annyit ettem hogy ha kis gömböc lennék már kipukkadtam volna. Közben megérkeztek a jehova tanúi is, és jó voltam mert letettem a nagykést amikor kinyitottam az ajtót, nehogy félreértsék ezek az öreg hölgyek. Irigylem azért hogy van idejük itt bóklászni ugyanakkor meg zargatják itt az embert meló után amikor végre nem kéne mások fejét nézni és nem, nem hagyják békén mert jönnek téríteni. Úgyhogy végülis jó nap volt ez a mai, jót ettem :))))

2012. június 14., csütörtök

A fánökommel folytatott "hogyan tovább ősztől" tárgyalások meglehetősen szappanopera jelleget öltöttek, van sok pofázás, veszekedés (természetesen kifinomult svéd módon nemám ordítozunk meg mérgesek vagyunk, azt nem, akkor vége lenne a világnak) nagy összeborulások (de jó hogy ugyanazt gondoljuk, húha, akkor a végén még megegyezünk) nagy anyázások és öt epizód után is ugyanott tartunk mint annak előtte. Úgyhogy jól használtuk az adófizetők pénzét, kidobtunk pár ezrest az ablakon csak azért hogy ne jussunk semmire. De nem baj, ennek ez a menete kérem szépen, üzleti érzékünk nincs, svédek vagyunk. Valamiért nagyon nehéz konkrétumokról beszélni. Még nehezebb pénzügyekről, hogy mennyi az annyi. A csavar ott van hogy van a főnök, meg mögötte a HR-osztály akikkel konzultálnia kell és a csapatmunka lányege hogy mindig van mást hibáztatni, ezért egymásra mutogatnak hogy most éppen ők ülnek a dolgon. És még fognak hetekig illetve most elmennek mind szabira mert a sok egymásra mutogatásban kifáradtak és a következő meccs augusztusban lesz. Hat éve más se hallok hogy nincs orvos, amikor bátorkodtam mondani hogy itt vagyok akkor jött a szöveg hogy dehát szakorvos kéne, na most amikor lenne, akkor meg megy ez ami most megy. A szakszervezetről se mondhatom hogy nagyon vérmes lenne, kedvesen sopánkodik a hölgy hogy hát ez így tényleg nem jó de most sajnos nincs mit tenni mert sehogyse lehet őket kényszeríteni és ugyan 3 neonatológus mondott fel egyszerre így most nyártól a PIC-en bérorvosok vannak 3x annyiért, de ez se volt elég, mert a HR szerint ha menni akarnak menjenek, nem llesz több píz. Lehet aa geriátereknek kellene felmondani hogy ezek a múmiák észre térjenek? Vagy mégis mi a bánatnak kell történnie hogy észrevegyék magukat? Mert egyfelől nem hajlandók megfizetni a hiányszakmát a rendes, állományban lévő dolgozóknak, de ha bérorvos van drágábbért, akkor kerül lóvé mégis mert akkor muszáj. Nagyon-nagyon elgondolkodtató ez az egész história.....

2012. június 11., hétfő

Múlt héten vége lett a másfél éves pszichoterápiás képzésemnek, ezt se bánom. Ahhoz hogy önállóan dolgozzak így még végig kellene nyomni egy kétéves képzést de az nem most lesz hanem majd alkalomadtán. Szinte már úgy megszoktam, hogy most szokatlan az élet enélkül, de azért mégis felszabadul heti négy óra ami nem lesz rossz. Aztán meg 23 munkanapom van még hátra, utána beküldöm a vaskos paksamétát az elmúlt öt év dokumentációját és várok heteken-hónapokon keresztül amíg a fíkázó-vakarózó hivatal kiadja a nagy pecsétes papírost a szakorvossá válásról. Nagy parti lesz ha meglesz :))) Munkahely a szokásos, nem tépik magukat hogy megegyezzünk, úgy látszik nem szorítja őket eléggé a gatya. Végülis csak 3 szakorvos hiányzik a tízből. Az ember azt hinné, hogy van némi fogalmuk a kereslet-kínálatról, de nincs, illetve jó kommunista módjára nem akarnak tudomást venni róla. Szarból persze ezek se tudnak várat építeni de a szájukat tudják járatni meg mötézni htha megoldódik a probléma, persze nem, csak rosszabb lesz, de akkor lehet még többet mötézni és még többet tépni a szájukat. Hát azért én megpróbálok valami újat mutatni nekik.