Grafomán hajlamaim eddigi megnyilvánulásai:

  • Keserű pirula
  • Ölelj át
  • Magyar orvos Ikeaországban

2009. július 23., csütörtök

Otletek

Megbocsajtjatok, ugye, de most ekezetek nelkul irok, ez eppen nem az otthoni gepem.
Annyi de annyi mindent szeretnekirni, es ahogy kesz vagyok eggyel, mar ott is van a kovetkezo otlet a fejemben. Csak ugye az ido....meg a penz.....mert kizarolag a szamitogepnek irni nem nagy orom, sokkal jobb ha meg lehet osztani az olvasokkal. Ehhez meg ki kell adni, ami szinten nem ket filler.
De ha ettol eltekintek, akkor is megmarad meg, hogy majdnem kesz vagyok egy babas konyvvel, ami a kotodo nevelesrol szol, hogy miert ne hagyjuk sirni, miert ne hagyjuk egyedul a kisbabat, miert hordozzunk stbstb.
Hasonlo stadiumban leledzik a "Keseru pirula" folytatasa, az a konyv amely az elso sved evunkrol szol, hogyan kaptuk ossze magunkat, milyen nehezsegek voltak illetve milyen itt altalaban az elet.
Ezeken kivul tele a fejem ilyenekkel, hogy irnek egy neuropszichiatriai konyvet is, na nem szakkonyvet mert annyira nem vagyok nagy majer, meg professzor meg ilyesmi, de egy ismeretterjeszto szuloknek szolo konyvet tudnek irni.
Aztan meg gomolyog meg egy szerelmes tortenet is az agytekervenyeimben, igaz ugyan hogy ez a legkevesbe kikristalyosodott.
Ugyanakkor fogalmam sincs, hogy mikor lenne idom mindezt megirni.
Ha tehetnem akkor olyan helyen laknek ahol telen sincs plusz husz foknal hidegebb es a palmafak alatt koptatnam a billentyuzetet es abbol elnek hogy meselek mindenfelet.
Ehelyett hallgatom itt ezeket a kislanyokat, hogy megolik magukat mert az anyjuk hulye (es bizony meg kell mondjam sokszor igazuk van) vagy hogy milyen szar az elet es az se szamit ha meghalnak, vagy eppen 40 kilora akarnak fogyni mert az a szep akinek kilatszik az osszes bordaja.
Neha besokallok es most is ez tortent, meg masfel napot kell dolgoznom de ez a szabadsag elotti ido a legnehezebb.
De kitartok. Aztan meg majd alakul minden.

2009. július 14., kedd

Tudtam....

hogy valamit elfelejtettem a husit, meg a gummát (krumpli)!

Noémi magyaráz

Noémi egyre többet beszél. A mama, papa, baba mellett azt is mondja már, hogy bébi, ajaaa (anya), apa, Mimmi (Noémi), nem, pátu (maci) vauvau , cica, bogár, ló, bari, boci, csipcsip, sáf (zsiráf), erdő, tó, fű, fa, vááá (virág),hold, fej, haj, szem, száj, orr, kéz, ujj, pocpoc, láb, nuni, popi, pisi, kaki, bugyi, tiszta, autó, ház, ágy, szék, tej, kávé, sajt, séta, kocsi, köpki (köpd ki) Mazsiiii na meg az elmaradhatatlan Viti (TinkyWinky), Dipsziiii (Dipsy) Láláááá (Lala) és Póóóóó (Po) a Teletubbiesból. Ők pedig svédül nyomják, így már tudja hogy hej (szia), hejdå (viszlát), nej (nem), titta (nézd).
Most hirtelen ennyi jut eszembe.

2009. július 12., vasárnap

Svéd terhesgondozás&szülészet

Otthon produkált pozitív terhességi teszt esetén felhívja anyuka az „anyakezelőcentrumot” ami a terhesgondozást és a szülés utáni kontrollt végző intézmény, a továbbiakban MVC a svéd rövidítés miatt. Itt a telefonban gratulálnak, megkérdezik van-e panasz, ha nincs, akkor az utolsó menstruáció napja alapján belövik kábé az időpontot, hogy valamikor a 10 hét környékén fáradjon be a kismama. Akkor találkozik először szülésznővel, akinek a képzettsége főiskolát végzett nővér plusz ráépített szülésznőképző.
Az első találkozáskor végigmennek az esetleges korábbi terhességeken, anyuka beteg-e, szed-e gyógyszert stb, kap mindenféle információs füzetet, érdeklődnek az alkoholfogyasztási szokásai iránt, vér, vizeletminta, súly, magasság, vérnyomás.
Ekkor van lehetőség az MVC-hez tartozó háziorvossal találkozni aki elvégzi a nőgyógy vizsgálatot, de aki nem akar vele találkozni annak nem kell.
Ezután havonta tali a szülésznővel, apukát is szeretettel várják ezekre a szeánszokra.
35 év felettieknek említik, hogy van olyan, hogy magzati diagnosztika, és ha anyuka kéri, akkor vizsgálják tovább, de semmi sem kötelező.
Nagy dolgok nem történnek ezután, elmondják, hogy milyen fontos a szoptatás, meg hogy mennyire nagy változás lesz a gyermek születése. Vérnyomásmérés minden alkalommal, súly bemondásra.
Egy ultrahang történik valamikor a 16-20 hét között, aminek NEM célja a genetikai szűrés, hanem hogy pontosítsák a szülés várható időpontját. Sok helyen nem mondják meg a gyerek nemét akkor sem ha a szülők kérdezik.
Terheléses vércukorvizsgálat nincs.
Asszem a huszadik héttől kezdik mérni mérőszalaggal hogy mennyit nőtt a has, majd valamikor ilyentájban kerül sor arra a vizsgálatra amikor egy doppler-készülékkel meghallgatják a baba szívhangját. Sok helyen fatölcsérrel hallgatózik a szülésznő a doppler helyett.
Ha jól emlékszem a harmincadik héttől van kéthetente vérnyomás+ súlykontroll. A 36.-tól meg hetente.
Streptococcus B tenyésztés nincsen kenetből. Vizeletminta panasz esetén.
Akinek nincs semmi baja az nem lát orvost az egész terhesség alatt. Ha a kiírt dátumot túllépi a kismama, akkor nem történik semmi, egy hét terminustúllépés után tali a szülésznővel, aki megint fatölcsérezik, és ír egy beutalót hogy egy hét múlva fogadja a kismamát a szülész, na nem szülésre, hanem kontrollra. Azaz két hetet kivárnak (addig nincs CTG) és az orvos dönti el, hogy hogyan tovább, beindítják-e, vagy várnak még.
Ha megindul a szülés, akkor először telefonálni kell a szülészetre, ahol feltesznek pár kérdést, abból eldöntik, hogy kábé hol áll a dolog és hogy be kell-e menni. Burokrepedés önmagában nem indok. Kórházba menni kialakult fájástevékenység esetén ajánlott, azaz háromperces fájásoknál. Be lehet menni előbb is, de vagy hazaküldik anyukát vagy mehet sétálni a kórház körül. Az éppen dolgozó, ügyeletes szülésznő találkozik anyukával, orvos ekkor még nem jön a képbe.
Ha kialakult fájások vannak akkor anya meg a kísérő kap egy szülőszobát és ottmaradnak, onnan csak akkor mennek el, ha megvan a baba. Sok helyen van kád is. Kórházi felvétel esetén csinálnak egy CTG-t, majd elvileg folyamatosan rajta van a hason a kütyü, de aki nem akarja mondhatja hogy nem kéri. Méhszájat felvételkor vizsgálnak illetve folyamatosan, de nincs szabály, hogy óránként vagy kétóránként. A kezdeti vizsgálatok után anyuka meg a kísérő egyedül marad a szobában és azt csinálnak amit akarnak. Néha benéznek hogy mi van, de különösebben nem zargatják őket. Csengetni lehet nekik, akkor jönnek, de előfordul hogy pár percet várni kell.
A személyzet ugyanis a nővérszobában ücsörög ahol nagy képernyőkön figyelik az összes CTG-t és időről időre referálnak az ügyeletes doktornak.
Lehet kádban ücsörögni, gázt szipuzni, akupunktúrázni, EDÁ-t is adnak, csak eltart egy ideig amíg előkerítik az anesztest aki belövi a hátba. Nem kell feküdni, mondják, is, hogy lehetőség szerint járkáljon az anyuka, de a szobából ne nagyon menjen ki, így elkerülik, hogy egymással találkozzanak. A folyosón nem látni se szülőnőt, se hozzátartozót, csak kékbe öltözött dógozókat.
Ha minden rendben van, akkor kitolásra is a szülésznő megy oda. Gátmetszés rutinból nincsen, ha van akkor a szülésznő végzi.
Ha a szülésznő azt észleli hogy valami nincs rendben akkor konzultál a dokival, aki ha úgy ítéli meg hogy szükséges, akkor beavatkozik. FejbőrpH mérés, vákuum, császár, a doki terepe, onnantól kezdve övé a felelősség.
Császármetszés orvosi indokra van, és csak a legvégső esetben. Imádják a hüvelyi szülést és a végsőkig (szó szerint) elmennek, hogy ne kelljen műteni.
Ha kijött a baba akkor ha rendben van akkor egyből odaadják anyának és lehet ismerkedni meg mellre tenni. Megmérni majd akkor fogják ha már mindenki kiörömködte magát. Két-három óráig van még megfigyelés a szülőszobán, utána átgurítják a familit a gyerekosztályra.
1-2 ágyas szobák vannak saját fürdőszobával. Enni ki kell menni az étkezőbe, a kaja jo, ágyneműt, anyukabugyit, köntösszerű ruhát adnak, de szinte mindenkin a saját ruhája van, nem hálóing, nem pizsi, hanem melegítőnaci, szoptatós felső, ilyesmi.
Bébi anya mellett egy műanyag lavórszerű kiságyban, de itt is csak akkor jönnek, ha anyuka csenget, ha nem csenget akkor néha benéznek, megkérdezik mizu és ennyi.
Szoptatni segítenek, tápszert nem adnak, ha éhes a gyerek és ordít akkor javasolják a mellre tételt, de nem propagálják a tápszert.
Hazamenni első babával két nap után lehet, másodiknál akár hat órával szülés után is ha minden okés.
Hazamenés után a körzeti nővér megy ki egyhetes korban, utána már anyuka/apuka viszi a gyereket hozzá. Nővér nézi a gyerek növekedését, orvost először a három hónapos kontollon lát a gyerek.
Anyuka meg hat héttel a szülés után visszamegy kontrollra az MVC-s szülésznőhöz, aki lecsekkolja a méhszájat és persze gratulál, na meg elmondja hogy aludjál sokat és ne idegeskedj.
Hát kábé ilyen. Először fura, de végülis van benne ami tetszik meg olyan is ami nem.
Mindezért cserébe nincs csak úgy táppénz terhesség alatt, csak akkor írnak ki ha nagy baj van. 480 napig lehet otthon lenni a gyerkőccel, utána (hacsak nem jön a tesó) bölcsi.

Az egyenjogúság nem egyformaság

Van egy elméletem, (és ha megkapom a feminista jelzőt az se baj, pedig nem vagyok az) mely szerint a gyerekszülés-nevelés egy nagy asszonycsapda. Miért is? Mert lehet, hogy a gyerek előtt apa segített a házimunkában, akár fele-fele arányban is sikerült, mégis, ahogy meglesz az első gyerek és anya otthon marad, onnantól valahogy felborul az egyensúly és onnantól anya csinálja a házimunka oroszlánrészét, apa meg úgymond eltartja a családot. Ami lehet hogy sokaknak bejön és álmaik netovábbja, hogy ne kelljen dolgozni, lehessen otthon babázni, de nekem valahogy nehéz elhinni, hogy ez általánosan így van.
Aztán az otthon töltött idő mennyiségével arányosan romlik a karrierlehetőség (és most itt nem elsősorban csak a csilivili irodákra meg menedzsernőcikre gondolok) kevesebb lesz a nyugdíj, aztán sokszor (mindig) anya marad otthon ha beteg a gyerek.
Apa meg, ha dolgozik és sokat dolgozik, mert a gyes ugye nem sok, akkor alig látja a gyerekeit, anya fáradt, nyűgös, akkor az nem segít a házasságon sem.
Van-e alternatíva?
Én azt hiszem, hogyha apa jobban be van vonva az összes gyerek körüli és háztartási teendőbe akkor jobban látja, hogy ez mennyire kemény tud lenni és akkor többet segít. Arról nem beszélve, hogy a gyerekeknek is sokkal jobb kapcsolatuk lesz az apjukkal, ha nem csak hétvégén/késő este látják.
Részemről támogatom apa gyesre menését is, mert egy nagyobb gyereket gond nélkül el tud látni az apja is. Ahogyan meg tudnak tanulni géppel mosni, teregetni, porszívózni, ad absurdum főzni és mosogatni is ha nagyon muszáj és addig nem tudtak volna..
Így nem állandósul az a szerep hogy apa jár-kel a világban, sörözik a cimbikkel, anyát meg leharcolja a gyereknevelés/házimunka, hanem adott esetben anya is el tud menni meló után kicsit sopingolni/edzeni/barátnőzni, és apa fog este fáradtan bezuhanni az ágyba, hogy ne most szívem, fáradt vagyok…..
Nálunk ez nagyon jól működik és már rég a diliházban lennék, ha még mindig otthon lennék egész nap egy egyévessel. Ez is egy olyan gondolat amit úgymond nem szabad megfogalmazni, ami úgymond „nem korrekt” anyai érzés, mert a színes újságok szerint el kellene hogy töltsön az anyai szeretet és három évig otthon kellene ülnöm és szoptatnom a gyereket, ne is gondoljak arra, hogy nekem volt életem a gyerek előtt. Holott ki mondja meg, hogy másoknak mit kell érezniük?
Én nagyon nehezen hiszem el, hogy akinek van egy tolerálható munkahelye, ami mondjuk kihívást/pénzt/presztízst, akármit jelentett az csak úgy hipphopp le tudja ezt cserélni és nem vágyik vissza egy idő után. Azt már jobban elhiszem, hogy akinek nem volt ilyen munkahelye az, úgy van vele, hogy akkor legalább x évig otthon lesz, addig se kell a munkahelyen húzni az igát. Csak pont ez benne a csavar, itt jön be a csapda, hogy ha nincs hova visszamenni, akkor anya lesz akinek a nyakába zuhan otthon minden ennek összes következményével.
Ezért gondolom, hogyha apa a kezdetektől fogva minél többet jelen van és egy idő után tartósan otthon marad az csakis építő jellegű lehet a férfi-nő, apa-gyermek kapcsolatra nézve.
Persze előfordulhat olyan is, hogy valaki ezt választja, hogy otthon dolgozik a gyerekekkel meg a háztartással, és ha valaki ezt önszántából, jókedvvel csinálja és nem érzi, hogy kimaradt valamiből akkor neki valószínűleg ez a legjobb. Akkor már csak az kell, hogy mindig együtt maradjon a férjével, hogy legyen aki pénzt hoz a házhoz .
Vagy legyen saját tőkéje amiből finanszírozza az otthonlétet.
Nemtom, de én úgy érzem, hogy az egy beépített biztonsági lépés, ha mindkét szülő dolgozik és ketten együtt teremtik meg a famili költségvetési alapjait. De ha mindketten dolgoznak akkor az otthoni teendőket is együtt kell(ene) ellátni.
Lényeg a lényeg, nekem a mostani helyzetem tökéletesen megfelel, remélem ti is hasonlóan elégedettek vagytok a sajátotokkal!

2009. július 11., szombat

Hihetetlen

de már több mint két órája alszik a kis medve.Mondjuk nem nagyon bánom, hétközben az apja van vele és akkor az ő hátán alszik. Így meg én élvezhetem hogy melegít. Na nem mintha fáznék, mert most éppen itt is süt a nap (amikor éppen nem fúj elé felhőt a szél) de mindenképpen jól esik, hogy itt van a hátamon.
Kicsit aggódom mi lesz ha augusztustól megy a dagmammahoz és nála lesz napközben, hogy ott hogy fog aludni...de az öreglány esküszik rá, hogy az összes nála lévő gyerek jól aludt a babakocsiban amíg kicsik voltak...hát remélem igaza lesz, mert ahhoz még kicsi, hogy alvás nélkül pörögjön egész nap.
Mert pörög, jön-megy, intézkedik, pakol, rámol, táncol, mászik...csak bírja az ember energiával.
Ezek a pillanatok amikor alszik ritka értékesek.
Ennek ellenére azt hiszem nemsokára felkelek, hogy ne aludjon egész délután, mert akkor este nem lehet bírni vele. Na meg jön nemsokára egy barátja egy kisfiú aztán addigra ki kell dörzsölje az álmot a szeméből, ha játszani akarnak.

Valamikor el kell kezdeni....

....és úgy gondoltam ennek most jött el az ideje. Noémi már másfél órája alszik a hátamon (a nagyszerű BamberooMT-nek köszönhetően), könyvet írni most nincs erőm, így összedobtam egy blogot. Most már csak erő kell, hogy írjam is. :)