Ki is ez a Bamse, akire 3-8 év között a legtöbb gyerek úgy ragad mint legyek a légypapírra? Mindent megtudunk abból az egyszerű dalocskából, ami kb így hangzik, ”hejhó Bamse, a mi Bamsénk a legerősebb, de nem szeret verekedni, turbóméz, a nagyi turbóméze, attól lesz ő nagyon erős. Bamse védi a gyengéket, ha azt látja, hogy bántják a gyengébbet, akkor megint feltölti magát a turbómézzel, hejhó Bamse, legerősebb a mi Bamsénk, boldog akinek ilyen barátja van”
Bamse nem túl nagy és nem is nagyon erős medve, három kismackójával és azok anyukájával él egy kis házikóban, körülötte barátai a Kisnyuszi, a Teknős, meg a Farkas. Kisnyuszi szeret ugrándozni, és mindig mindentől megijed, Teknős nagyon okos, mindenféle csudamasinát eszel ki, Farkas meg rosszalkodik, és mindenféle csínytevéseket művel. Előfordulnak még más karakterek is, a gazdag és zsugori patkány, meg a gengszerek és társaik és ők azok akik nem segítenek másoknak, elveszik a gyengébbektől stbstb és Bamse erre reagálva dönt magába egy csupor turbómézet amit a nagyi titkos recept alapján főzött. Az összetétele ismeretlen, annyit tudunk, hogy Bamse nagyon erős lesz tőle, de a hatás nem tart sokáig így ha nem tudja megrendszabályozni a haszontalankodókat, akkor újra kell töltenie magát a mézből. (És még csodálkoznak hogy az ifjak szíják meg lövik az anyagot, hát mit kell ezen csodálkozni, ha ezen nőnek fel)
Bamse kalandjait képregényből ismerhetik meg a gyerekek, nekünk is van itthon egy pár. Még a repülőn is adnak a gyerekeknek, ez az utazási iroda ugyanis valamilyen úton-módon leszerződtette Bamsét és a nyaraló gyerekeknek Bamse-klubot szerveznek, hogy napi pár órát az ”üdülőovi”-ban töltsenek, hagyják szüleiket békén napozni vagy éppen iszogatni a bárpultnál és gurulhasson lefele a finom hideg söröcske. Természetesen ez sem ingyen van hanem kemény pénzeket fizetnek a szülők. A gyerekek kapnak egy Bamsés hátizsákot, baseballsapkát, amelynek az ellenzőjére rá van írva vastag filctollal a gyerek neve, nehogy az idegösszeroppanásig terheljék az idegenvezető hölgyeket, akik a gyerekek foglalkoztatásáról hivatottak gondoskodni. Elvégre hetente-kéthetente újabb csapat érkezik, és 15-20 nevet nem egyszerű hétről-hétre megjegyezni. A gyerekek nyakában ott fityeg a Bamsés dögcédula, rajta név, cím, szülő neve, telefonja, szállodai szoba és hasonló fontos adatok.
Dögcédula a nyakban, ha focizik, ha rajzol, ha mászókázik, úgy látszik csináltak valami kockázat-haszon elemzést, és ez alapják kevesebb gyereket fojtott meg a dögcédulal zsinegje mint ahányat elhagytak az idegenvezetők, ha mindig viselniük kell az azonositót. A sapka is ilyen, kint bent, ha kell ha nem kell, rajtuk a sapka, mert azon van a név, anélkül mindenkit kb Karcsikának szólítanának.
De nemcsak Bamsés gyerekmegőrző van, hanem mindenféle szórakoztató műsor is. És nemcsak itt, Gran Canarián, hanem Görögországban, Portugáliában, Egyiptomban, Thaiföldön, Mexikóban és mindenhol, ahová a TUI elrepteti a melegedni vágyókat, a Bamse és barátai-klónok hetente háromszor eljönnek és meglátogatják a gyerekeket. Az embernagyságú jelmezbe öltözött huszas évei közepén járó északi fiatal izzad egy jót a jelmez alatt, nagyon vigyáz, hogy orra ne bukjon, olyannyira, hogy kézenfogva vezetik fel a színpadra, gondolom alig lát ki a ruha alól, majd a már említett nem túl bonyolult dalocskát kollektiven eléneklik, eltáncolják, mert koreográfia is van, bizonyám, majd jön a fényképezkedés és utána végigölelgetik a résztvevő gyerekeket.
Bamse és barátai látogatását kifüggesztik a recepcióra, esélyünk sem volt kihagyni. Amúgy annyira nem is vészes, így hogy összesen hatszor volt részem benne, a végére már ha nem is élveztem, de úgy voltam vele, hogy a gyerekeknek tetszik, Noémi énekel meg táncol, Kisami meg vigyorogva tapsol, akkor most én minek legyek citrombaharapott, nem nekem csinálják a műsort hanem nekik, legalább addig se az én idegeimet cincálják.
Bamse nem kispályás, van előzenekara is. Coco és RajRaj, két bohóc.Tudom, gonosz vagyok, de nekem erről, hogy Coco meg RajRaj, elsősorban mindenféle kábszerárus-asszociációim támadnak, de ez lehet szakmai ártalom is. Nos, Coco és RajRaj némileg hasonlít Jayre és országos cimborájára Néma Bobra, azt leszámítva, hogy ezeknek nem kell szappanal kimosni a szájukat. Coco nem szól semmit se, csak a szemeit forgatja mint valami vásári primadonna, de mindezt nagyon meggyőzően. RajRajon pedig eluralkodott a mánia és be nem áll a szája, zizeg, be van gyorsulva, szaladgál ide-oda, házat épít Coconak a gyerekekkel, előtte-utána táncol, az úri közönség (a gyerekek) szintúgy, majd a színpadra penderülnek a menyecskék is: egy finn és egy svéd hölgy elvégre testvériesség és gazdaságosság a jelszavak, ne kelljen szegény finneknek saját Bamse-társaságot szerződtetni, Bamse mindenkié. Ahogy megérkeznek a menyecskék, hozzák a kis mikrofonjukat és akkor RajRajnak hirtelen eszébe jut, hogy hát bizony ő találkozott Bamséval és mondta hogy jönne ide a gyerekekhez de nem talál ide, nosza kajdásszunk utána hátha jön. A menyecskék ekkor elismétlik ezt ékes svéd és finn nyelven, majd az összes gyerek torkaszakadtából ordít, oogy BAAAAMSEEEEEE minimum háromszor. Egyik menyecske segít neki a színpad közepére menni, utána elismétlődik az előző jelenet, ezúttal a Kisnyuszival, majd a Farkassal és a Teknőssel is. Végre mindenki a színpadon van, RajRajnak eszébe jut, hogy mit mondott Bamse amikor találkoztak, hogy milyen hihetetlenül vicces dolgot eszelt ki. Bamsét valószínúleg meghívták egy magyar lakodalomba és onnan lopta az ötletet, mert Bamse nem mást akar, mint vonatozni a gyerekekkel. Így aztán Bamse vezetésével elindul a vonat, a gyerekek megfogják egymás vállát, becsatlakozik a többi szereplő is, indul a diszkózene, mire a vonat kigördul az állomásról, megkerüli a medencét elmegy a játszótér mellett majd visszatér a nagy terembe ahol a színpad található.
Megint egy olyan happening ami Noémi nélkül elképzelhetetlen, harmadszorra már rutinosan fogta meg az előtte vonatozó apuka fenekét, de mi volt ez ahhoz képest amikor a Teknős pont az ő kezét fogta meg és a Teknőssel együtt vonult végig a medence mellett! Ragyogott a kis feje, hogy őt választották ki erre, alig akarta elengedni. Kisami még annyira nem bátor, hogy egyedül álljon be a vonatozók közé (de lehet hogy csak Lakodalom Lajost hiányolta) annyira viszont tudta, hogy mi történik, hogy engem instruált ”upp, upp” azaz ”fel, fel” utasításokkal, azaz keljek fel és iramodjak a vonat után de sebesen ha jót akarok magamnak. A föld rabja, az éhes proletár meg fölkelt és cígelte a hercegasszonyt a vonat mellett félkézzel, mert a másikkal Noémi elhagyott papucsát vitte. A hercegasszony kegyes a néphez, integet a bohócoknak, akik ode-oda mászkálnak a vonat két oldalán, lepacsiznak a gyerekekkel, a kegyelmes asszony is tartja kacsóit, hogy Coco belecsaphasson.
Visszaérve a színpadra jön a fényképezkedés, a gyerekeket 5-6 fős csoportokban engedik Bamséhoz és társaihoz, szülők fényképeznek és integetnek hogy a gyerek a kamerába nézzen ne máshova. Itt kisebb malőr történik, Amira hercegkisasszony ugyanis a szagosabbik felét mutatja a kamerák és a publikum felé és kerül bele a pelenkás feneke kb 5-6 famili fényképalbumába dehát akinek nem tetszik ne nézze, fotoshoppolja ki.
A fényképezkedés után Bamse és barátai énekelnek még egyet a gyerekekkel aztán elköszönnek.A Bamse-dal hálistennek elég hard-rockosra van hangszerelve, nem az az édibédi gyerekdal hanem az az igazi vodka-cigitól karcos férfihang énekli, van benne gitárszóló (minden kisfiú tépi ilyenkor a képzeletbeli húrokat) és felébreszti a műsor alatt elszunyókáló nagypapákat és kisebb testvéreket is.
Miután sikerült hatszor végignéznünk ezt a műsort, megtanultunk finnül számolni, valamint azt is megtudtuk, hogy Pompi a Kisnyuszi, Szuszi pedig a farkas finnül. Kilpinen meg a Teknős. No, hát ha ittmaradnánk még egy hónapig végül perfekt finnek lennénk.
Hogy a vicceskedés tovább folytatódjon, péntekenként Coco és RajRaj a medencénél ökörködnek rögtön a vonatozás és a hard-rock után. Az érdeklődő gyerekekkel átvonulnak a medencéhez, ahol 1.65 m a mélység és nem kerül rögvest a traumatológiára aki a vízbe ugrik. Ekkor jönnek a klasszikusok, Coco belelőki RajRajt a vízbe nem egyszer de százszor, aztán RajRaj esik bele magától majdnem ugyanennyiszer.
Volt szerencsénk mindezt úgy végignézni, hogy éppen erős szél fújt, nem volt túl meleg, mire elviharzik mellettünk RajRaj és kiabálja, hogy ”vi ska bada!” azaz megyünk fürdeni. Mire Kisami felkiált, hogy ”csucsiiiiiiiii” és szalad ő is. Mi következik ebből, ad 1. érti hogy mit mondott RajRaj, ad 2. meg kell akadályoznom hogy a vízbe vesse magát. Nagy szerencsém volt, mert sok gyereknek nem akarózott fürdeni, nem volt túl meleg a víz ugyanis. Megbeszéltük Kisamival hogy most csak a bohócok fürdenek, de holnap lesz csucsi. Az se jött rosszul, hogy nem körülményeskedték el a bohócok se, RajRaj már csobbant is, és innentől kezdve ez lekötötte Kisamit annyira, hogy ő maga ne akarjon csucsizni. Nagyokat kacagott, akkorát hogy fenékre is esett tőle.
Rajrajon kívül három jól szigetelt lányka vállalkozott a fürdésre, a több gyerek a partról nézte őket. Mi is csak kibiceltünk és gonoszkodtunk, hogy biztos előmelegítette magát RajRaj hogy ebbe a kétcenti hideg vízbe ne fagyjon bele a feneke lika.
Noémi mindenesetre kiadta ukázba, hogy a továbbiakban olyan melegbe (értsd olyan nyaralásra) akar menni ahol van Bamse. Hát....majd meglátjuk.
2012. február 21., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése