ELEGEM VAN

Amikor igy felbosszantanak mint pl ma, akkor altalaban egybol azon kezdek gondolkodni hogy oke, elegem van, felmondok. Aztan megjon a jobbik eszem, (meg a fonokom pentekenkent nem dolgozik, igy nem tudok hiphopp felmondani) hogy egyelore nincs hova ugralni, meg kaja kell a gyerekeknek, ugyanakkor hosszu tavon nem biztos hogy mukodni fog ez a dolog. De akkor meg mi a turot csinaljak? Mert amit szeretek abbol nem elek meg…..legalabbis egyelore meg nem.
Es hiaba tudom, hogy ezek a szerencsetlen szulok nem direkt csinaljak, csak neha olyan bicskanyitogato a stilusuk es agressziven ostobak hogy legszivesebben odamennek es felkepelnem vagy megraznam vagy mittudomen, inkabb csak megmondanam neki hogy figyi oreg, en lepek mert nem birlak tovabb hallgatni, de ha valamit akkor ezt nem lehet.
Es az se vigasztal hogy pl lettem volna mellkassebesz akkor nem kell hallgatni oket csak vagni meg muteni, mert az nem en vagyok. Ugyanakkor alapvetoen jo ez a melo meg bejon, csak megis, olyan jo lenne ha meg lehetne valogatni hogy kikkel akarok talalkozni es kikkel nem….almodik a nyomor tudom.
Az ilyen napok mindig loknek egyet rajtam hogy meg lazasabban dolgozzam a szokesi tervemen. Mert hogy nincs kedvem es nem fogok allami alkalmazott rabszolgakent megoregedni az olyan biztos mint hogy ezt irom. Csak en is turelmetlen vagyok es mar a tegnap is tul keso ha valtozasrol van szo.