Néznek a rákok

Az előzőekben írtam az IOBH nagy barátjáról, a kajaházhozszállításról. EMigyen történt, hogy egy kiló fagyasztott rákocska költözött a mélyhűtőbe. Az elképzelések szerint némi zöldséggel kellett volna megpirítani és tagliatellet főzni hozzá. Nahát ez volt az amire a férjem azt mondta hogy nem. Nem mintha nem enné meg a herkentyűket, hanem kisebb akadályba ütközött. A rákok visszanéztek a kis fekete szemükkel. Aszonta nem pucolja meg. Najó, pedig ő a kemény legény, több tonna követ mozgat meg mostanéban hogy a kocsifeljárót kikövezze, elbír két gyerekkel itthon, emberek fejében képes turkélni miközben a lukon kilátszik az agyvelejük, de rákokkal nem szeret szemezni. Végülis megértem. Ugyanakkor kettőnk közül én bírom kevésbé az ilyen henteses dolgokat, (kiből is lesz a cihiáter) de a rákpucolás nem is olyan rossz móka.
Bal kézzel megfogjuk a rékocskát, háta felfele néz. Jobb kézzel megfogjuk a fejét és egy határozott moozdulattal letörjük. Igen, reccsen. Balkézzel letépjük a páncélozott lábacskáit, nem húzzúk a páncélt véletlenül sem mert akkor kibújtatjuk csak a lábacskákat és akkor ott fityeg az összes a harisnyája nélkül. Amint a lábakkal megvagyunk jobb kézzel lehúzzuk a páncélt a fenekéről és már kész is.
Ezt a műveletsort kábé nyolcvanszor elismételjük.
Közben táncolunk hátunkon az egyévessel. Közben megmagyarázzuk a héromévesnek hogy miért tépjük le a rákocska fejét. Úgy tizenötször.
A műveletsor kébé nyolcvanszori elvégzése után rádöbbenünk hogy milyen kevés husi van a páncél alatt. A mosogatóban ott figyelnek a fejek, továbbra is néznek a fekete szemecskéikkel de nemcsak IOBH vagyok hanem rutinos is, így egyből szemeteszacskóba pucolódtak így csak össze kell kötni és kirakni a ház elé ahol a ház ura talicskázik hogy amint lesz rá érkezése dobja be a kukába a rákokat. Nocsak, kifogott rajtad? -kérdését "ugyammá.....majd megkérdezem őket akarnak-e róla beszélni"-vel elhárítjuk.
Ezután már csak némi édeskömény, borsó, fokhagyma és csilipaprika megpirítása van hátra, majd megy hozzá a fehérborecet, citromlé, méz, a rékocskák és koktélparadicsom. A tésztát már gyerekjáték roppanósra főzni és összekutyulni az előzővel.
Végül megterítünk és ebéd közben meghallgatjuk vagy tízszer, ahogyan gyermekünk elmeséli atyjának miként tépte le szülőanyja a kicsi védtelen állatok fejét. Akik visszanéztek a fekete szemükkel.
Még jó hogy edzett gyerek különben vihetném cihológushoz traumafeloldásra.

IOBHC azaz idejét okosan beosztó háziasszonyok klubja

Egyelőre még nem alakult meg a klub csak tervezem. Egyelőre nekem is van még mit tanulnom. Alapdolgokat pl nem vasalás (minek, úgyis gyűrött lesz) félhomály (hogy ne látszódjon a kosz), mosogatógép, konyhamalac (40 kilós, egy hibája van nagyon szőrös) most nem tárgyalnék. Teszteltem viszont egy zseniális ötletet, nevezetesen kaja háázhoz szállítást. Nem, nem kész kaja, hanem alapanyag. Egy dietetikus csajszi állítja össze a recepteket, nincs fakszni, mindent vagy semmi van, mert van benne minden, hús, rák, zőccség, glutén, ami kell. Heti öt napra való kaja elvileg 4 nem túl nagy étkű embernek. Ami a valóságban annyit jelent, hogy két felnőtt két gyerek.
De hogy is történik mindez? Interneten beregisztrál az IOBH vagyis az Idejét Okosan Beosztó HÁziasszony, majd hétfő este szépen kényelmesen kinyitja az ajtót amikor a fiatalember kiemel két zacskó nyersanyagot a kisteherautóból. Egyikben a hűtenivaló a másik a nem hűtős. A két nagy természetesen újrahasznosítható papírzacskó tartalmazza a heti menázsit. Kis receptfüzet is van hozzá, itt van csoportosítva hogy melyik ételhez melyik hozzávaló szükségeltetik, (gyk betűkóddal A,B,C,D,E) és csoportosítja nehézségi fok szerint. Egy valamennyire gyakorlott háziasszony mint pl az én férjem a közeepes nehézségi fokra azt mondá hogy ez elég egyszerű, ebből azért némileg kikövetkeztethető, hogy nem túl bonyolult az elkészítésük. Van molyolósabb is, azt érdemes péntek estérre hagyni, na ja, ha éppen nem dolgozik az ember szombaton. Az ötlet felételezi hogy az IOBH alapdolgokat pl só, cukor, tej, olivaoilaj tart otthon. Viszont hogy az IOBH-t ne érje meglepetés, a szállítás előtt két nappal emailben elküldik neki a heti menüt a kis listával, hogy jó ha tart otthon pl borsot, mert szükség lesz rá.
Nagybevásárlás kilőve, "mitfőzzekahétennincssemmiötletem" agyalás kilőve. (én személy szerint ez utóbbinak örülök a legjobban)
Megmarad a kísérletez és az alkotás öröme, megtanul az ember egy csomó új dolgot pl fagyasztott rákot pucolni. Marad ideje kis IOBHK-kitúzőket tervezni amin egy krumplihámozógép található mint az IOBH egyik legjobb barátja :)))))

Költözés

Abban biztos vagyok, most per pillanat legalábbis, hogyha még egyszer ebben az életben költözök akkor vagy az öregotthonba, vagy olyan helyre ahová nem kell ennyi cucc, egy fürdőruha és kész.
Holott gerinckímélő változatot választottunk: költöztetőcég hurcolta a bútorokat-ládákat, na de amíg be, meg aztán kipakol az ember.......neeeeeem, ezt többet nem akarom.
Két hete vagyunk itt az új kecóban és mivel a kislányok reggel fél hét és este nyolc között meg sem állnak, csak utána van idő bármit is molyolni itthon. De most már legalább látom a végét, hogy egyszer elfogynak a dobozok.
A lottó ötös azért jól jönne, ami majd valamikor kert lesz az egyelőre még nagyon kezdetleges állapotban vaan, kocsifelhajtó úgyszintén.
Nem segít a dolgon hogy az itteni hozzáértők nyár előtt nem akarnának hozzákezdeni no meg annyiért dolgoznának hogy annyit nekem nem akarózik fizetni.
Node majdcsak alakul valahogy. Egyelőre a munkahelyemre járok pihenni mert ott csak egy helyben kell ülnöm....

Berlin, 2011 április 7-9

Elkezdtem kiépíteni a kapcsolataimat a gyógyszeriparral. Immár a másik oldalról, a felírói oldalról. Három éve a Lilly szponzorált, most meg az Evolan. Na persze csak amolyan svédesen, semmi törvénytelen, semmi olyan amit ne derülhetne ki. Ettől persze még lehet jó a tudomány, amivel végülis csak annyi a baj, hogy miután cég szponzorálja némileg kiszámítható, hogy mi fog elhangzani....de ha az ember végigüli a hatórás előadást akkor utána még marad kis idő világot látni vagy éppen a szaunában relaxálni. Nagyon sportos voltam, délelőtt bicajjal tekertem körben Berlinben, délután igyekeztem nem elaludni a tudományon, este futottam, aztán úsztam. Ez nagyon egészségesen hangzik, csak éppen ne zabáltam volna tele magam tegnap este meg ma egész nap. De ha egyszer jó kaja van akkor nem tartóztatom meg magam, miért is tenném? Mindenesetre kiderült, hogy lassan én is ADHD-s vagyok az új diagnóziskritériumok szerint.....valahogy nagyon abba az irányba megy a dolog, hogy mindenki ADHD-s....innen már csak egy lépés az hogy a vízbe fogják a centrálstimulánsokat keverni hogy tuti bemenjen a szervezetbe. Jó, elismerem, ez túlzás.De az nem, hogy kicsit átestünk a ló túloldalára és már mindenki figyelemzavaros-hiperaktív. És az új kritériumok alapján én is, mert pl utálok várni, idegesít ha előttem tökölnek, nem bírok sokáig egy helyben ülni és szeretek belebeszélni abba amit mások mondanak. Na akkor elvileg magamnak is kiírhatnék egy kis metilfenidátot és akkor örül az Evolan hogy fogy a gyógyszere.
Mondjuk személy szerint nem zavar ez a dolog mert az óra ketyeg, és egyre jobban körvonalazódik mit is szeretnék csinálni a következő 2-3 évben. Ugyan nem feltétlenül hagyom ott a munkahelyem, mert velem lehet beszélni és hajlok a jó szóra, ha ez a jó szó azt jelentené hogy a főnököm megdob némi készpénzzel. Ha már a szóbeli elismeréssel fukarkodik akkor kompenzáljon egy kicsinkét. Pont hétfőn beszéltünk erről és ez alapján kb semmi esély nincs a jó szóra, mert ha valaki akkor ő nem fog az asztalra csapni az ő főnökénél, hogy több pénzt kapjon amit eloszthat és így ugrik az egész. Namost innentől kezdve akkor el kell kezdeni keresni az okokat hogy miért is maradjak....mondjuk most éppen megfinanszírozzák a terápiámat, úgyhogy ezt üsse kő beszámítom. Más kérdés hogyha nem dolgoznék náluk akkor nem kéne a képzésre járnom és akkor nem kéne terápiára mennem. De ez mondjuk jó dolog, végülis ritkán adódik erre alkalom hogy az ember ingyen lehetőséget kap arra hogy egy éven keresztül ingyen panaszkodjon egy cihológusnak mindezt abból a célból hogy átérezzem milyen amikor a másik székben ül az ember.
De Berlinnél tartottunk. A bécsi szelet és az almás süti mellé még bort is adtak, ami ritka vendég, mert a svédek sose adnak szeszt ha vacsi van. Mármint ilyen szervezett formában nem. Itt meg vagy négyszáz embert tartottak minden földi jóval két napig. Azért ez igen jó pláne a munkában megfáradt kétgyerekes anyukáknak igazi felüdülés, hogy egyedül retteghetnek a repülőn mert dobálja a szél....aztán amikor már végrendelkeztek (persze szigorúan teoretikusan hiszen ha ott fent történik valami akkor igazából harangoztak úgyhogy akkor már kár rettegni) akkor odaérnek a kitavaszodott Berlinbe, a 15 fokba és onnantól kezdve szauna van, uszi van, pezsgő, bor meg süti. Szép ruhák, smink és nyolc óra alvás egyhuzamban. A magas sarkokat otthonfelejtettem, de legközelebb listát írok és elhozom őket is. A társaság, hát, nagy izgalmak nincsenek mert az átlagéletkor olyan 55 körüli a hölgyek nem izgatnak három pohár pezsgő után se, az idősebb svéd urak meg jobban örülnek az ingyenpiának mint a lehetőségnek hogy nekem udvarolhatnak. A társalgás ennek megfelelően munkáról szól, meg mindenki elmeséli hogy hány gyereke van és hogy hívják a kutyát-macskát. Erre ugye illene emlékeznem, de nekem ez nem megy, viszont most már tudom miért és ez életem végéig remek kifogás lesz: mert nekem is figyelemhiányos-hiperaktív zavarom van. Lehet elmegyek egy kollégához iratok magamnak receptet, nyavalygok egy csomót aztán ír nekem papírt hogy nem bírom menedzselni az életem és jönnek hozzám ingyen takarítani az önkormányzattól.....ez se hülyeség, hogy is volt ez a betegségelőnyökkel?
No de a lényeg hogy összehaverkodtam a három orvoslátogatóval. Szegényeknek nem egyszerű akkora területük van hogy ihajcsuhaj, van hogy napi 6-7 órát vezetnek. Aztán leszek én még jól menő magándoktor, akkor meg egyszerűbb lesz velük a kapcsolattartás elvégre most csak a főnökön keresztül talizhatok velük, de ha nincs főnököm nincs aki figyeljen, akkor utazok velük és oda ahová nem szégyellek na meg ahová meghínak.
Úgyhogy jó lesz ez csak még ki kell tartani egy kicsit meg jó pofát vágni a mötéken. Majd Berlinre gondolok, a tavaszra, a zöldellő fákra, a lüktető nagyvárosra, ahogy bicajozunk végig az Unter den Lindenen, ahogy a barátságos pincérek teletöltik a poharat és eltüntetik a pármai sonka maradékát, ahogy átmelengetem magam a zsályaillatú szaunában, ahogy kisimulnak a ráncaim és öt évet fiatalodok és máris nem tűnik olyan hosszúnak az a pár év amíg a magam ura leszek.
Berlin meg igazi élmény, várjon csak, mert visszajövök még!

Örebro

Örebroból jelentkezem ezúttal, kétnapos fejtágítás. Holnap este megyek haza, péntek délelőtt betolom a fejem a melóba délután meg repkedek Berlinbe tudománykodni. Kicsit összetorlódtak a dolgok én se így terveztem hogy átköltözünk az új házikóba aztán otthon se leszek.....de legalább érnek az ötletek meg a függönytervek.
a házikó amúgy nagyon tuti leszámítva hogy még mindig nincs internet, se postaláda és valami nem stimmel a kazánnal mert éjjelre leveszi a melegvíz hőmérsékletét így én aki későn fekvő korán kelő vagyok fürödhetek a hideg vízben....remélem megcsinálják különben mérges leszek.
Majd írok a költözésről is most megyek a közös vacsira remélem jó lesz a kaja mert már kopog a szemem.

Harmadik

Ééééééééééééés hölgyek urak tisztelt nagyérdemű, a www.aposztrof.hu oldalon megtekinthető a harmadik cellulózkölök.
Hamarosan a boltokban!

Hétköznapi luxus

Ez az amit tegnap este meg ma reggel élvezhetek. Tegnap reggel nem, ami a korán kelést illeti, de utána volt egy teljes órám a repcsin (milyen egyszerű gyerek nélkül utazni) aztán este nézhettem a tévét, lógathattam a szemem a kirakatokban ameddig jólesett, bemehettem boltokba csak úgy nézelődni, ma reggel meg békében reggeliytem,közben besütött a nap a hatalmas ablakokon, fantasztikus volt, kezd felébredni ez az ország a téli álmából és most mintha nekem is több erőm lenne. Ettől függetlenül el fogok aludni a mai előadáson de ez ezzel jár, asszem télleg kezdek öreg lenne ezekhez az előadásokhoz. Nem bírok nyugton ülni. Még van 25 percem addig oda is kellene érni úgyhogy most leválok a netről. Szép napot mindenkinek!