Térítek

Persze csak idézőjelesen. Amira életében másodszor látott gyerekorvost. Az elsőt kétnaposan látta, akkor nézték meg hogy megvan-e feje-lába, a második tali most jött el, kéthónaposan. (hogy megy az idő, már két hónapos, eszemmegáll)
Sok beszélnivaló nem volt, mert nincs vele probléma, néha nyűgös, meg nem alszik ő se sokat, legalábbis éjjel nehezebben alszik, de ez ilyen, majd elmúlik. A doki megvizsgálta, nem nőtt ki a második feje sem és az egyik lábát se hagyta el, így gyorsan végeztünk. A doki viszont nagyon rácuppant a levendulaszínű kendőmre amiben vittem, fogdosta, hogy milyen anyag, van-e valami trükk a dologban, pl egy rejtett zseb amibe rakom a gyereket és a védőnővel együtt kíváncsian figyelték ahogy Amira bemutatja amit a hordozott gyerekek szoktak, előbb laposakat pislog majd elcsendesedik a kendőben.
Aztán jött a lelkendezés (részükről) hogy ez milyen szuper, mert milyen szép a kendő, hogy nem olyan merev mint a babybjőrn (méghacsak ez lenne a baj a babybjörnnel)és hogy dél-amerikában is milyen sokat hordoznak és azok a gyerekek milyen nyugodtak, milyen biztonságban érezhetik magukat stbstb, szinte felmondták a "törzsanyagot" hogy miért hozdozzunk. Akkor kicsit propagálhatnák is, ha már ilyen jól tudják. De valamiért mindig mindenkinek csak dél-Amerika ugrik be, holott Afrikában meg Ázsiában is sokkal többen és sokkal többet hordoznak mint itt az öreg kontinensen. Én is voltam már mexikói nő legalábbis egy mellettem parkoló öreg néni szerint....
Bár ami azt illeti, ma megint összefutottam ugyanazzal az anyukatárssal akinek pont engem emlegetett a védőnő, hogy én hordozok és kérdezzen engem, mert a lány szeretne hordozni, szeretné megúszni az állandó babakocsizást, a védőnő pedig mi mást mint babybjörn kengurut javasolt, csak az annyira neem tetszik a lánynak, engem meg látott a múltkor a Zarában csücsülő Amirával és megértem, hogy jobban tetszett neki mint egy babybjörn.
Így ma miután Amira lemázsáltatott, megvizsgáltatott kicsit beszélgettem ezzel a lánnyal, mondtam neki hogy jöjjön el hozzánk ott aztán kipróbálhat mindent.Azt hiszem nem ijesztem el a nagy rakás kendővel, előszedek kettőt meg egy csatost, az úgy egész emészthető elsőre.
Bár nem vagyok kereskedő, de a régi orvoslátogatói reflexek igényfelmérésről, termékprezentációról, kommitmentről és összefoglalásról még mindig működnek és olyan szépen ”meglátogattam” ezt a lányt hordozóügyileg hogy ihaj, azt hiszem kendőügynöknek sokkal jobb lettem volna mint amilyen a gyógyszereké voltam. De még nem késő :)