Svéd terhesgondozás&szülészet

Otthon produkált pozitív terhességi teszt esetén felhívja anyuka az „anyakezelőcentrumot” ami a terhesgondozást és a szülés utáni kontrollt végző intézmény, a továbbiakban MVC a svéd rövidítés miatt. Itt a telefonban gratulálnak, megkérdezik van-e panasz, ha nincs, akkor az utolsó menstruáció napja alapján belövik kábé az időpontot, hogy valamikor a 10 hét környékén fáradjon be a kismama. Akkor találkozik először szülésznővel, akinek a képzettsége főiskolát végzett nővér plusz ráépített szülésznőképző.
Az első találkozáskor végigmennek az esetleges korábbi terhességeken, anyuka beteg-e, szed-e gyógyszert stb, kap mindenféle információs füzetet, érdeklődnek az alkoholfogyasztási szokásai iránt, vér, vizeletminta, súly, magasság, vérnyomás.
Ekkor van lehetőség az MVC-hez tartozó háziorvossal találkozni aki elvégzi a nőgyógy vizsgálatot, de aki nem akar vele találkozni annak nem kell.
Ezután havonta tali a szülésznővel, apukát is szeretettel várják ezekre a szeánszokra.
35 év felettieknek említik, hogy van olyan, hogy magzati diagnosztika, és ha anyuka kéri, akkor vizsgálják tovább, de semmi sem kötelező.
Nagy dolgok nem történnek ezután, elmondják, hogy milyen fontos a szoptatás, meg hogy mennyire nagy változás lesz a gyermek születése. Vérnyomásmérés minden alkalommal, súly bemondásra.
Egy ultrahang történik valamikor a 16-20 hét között, aminek NEM célja a genetikai szűrés, hanem hogy pontosítsák a szülés várható időpontját. Sok helyen nem mondják meg a gyerek nemét akkor sem ha a szülők kérdezik.
Terheléses vércukorvizsgálat nincs.
Asszem a huszadik héttől kezdik mérni mérőszalaggal hogy mennyit nőtt a has, majd valamikor ilyentájban kerül sor arra a vizsgálatra amikor egy doppler-készülékkel meghallgatják a baba szívhangját. Sok helyen fatölcsérrel hallgatózik a szülésznő a doppler helyett.
Ha jól emlékszem a harmincadik héttől van kéthetente vérnyomás+ súlykontroll. A 36.-tól meg hetente.
Streptococcus B tenyésztés nincsen kenetből. Vizeletminta panasz esetén.
Akinek nincs semmi baja az nem lát orvost az egész terhesség alatt. Ha a kiírt dátumot túllépi a kismama, akkor nem történik semmi, egy hét terminustúllépés után tali a szülésznővel, aki megint fatölcsérezik, és ír egy beutalót hogy egy hét múlva fogadja a kismamát a szülész, na nem szülésre, hanem kontrollra. Azaz két hetet kivárnak (addig nincs CTG) és az orvos dönti el, hogy hogyan tovább, beindítják-e, vagy várnak még.
Ha megindul a szülés, akkor először telefonálni kell a szülészetre, ahol feltesznek pár kérdést, abból eldöntik, hogy kábé hol áll a dolog és hogy be kell-e menni. Burokrepedés önmagában nem indok. Kórházba menni kialakult fájástevékenység esetén ajánlott, azaz háromperces fájásoknál. Be lehet menni előbb is, de vagy hazaküldik anyukát vagy mehet sétálni a kórház körül. Az éppen dolgozó, ügyeletes szülésznő találkozik anyukával, orvos ekkor még nem jön a képbe.
Ha kialakult fájások vannak akkor anya meg a kísérő kap egy szülőszobát és ottmaradnak, onnan csak akkor mennek el, ha megvan a baba. Sok helyen van kád is. Kórházi felvétel esetén csinálnak egy CTG-t, majd elvileg folyamatosan rajta van a hason a kütyü, de aki nem akarja mondhatja hogy nem kéri. Méhszájat felvételkor vizsgálnak illetve folyamatosan, de nincs szabály, hogy óránként vagy kétóránként. A kezdeti vizsgálatok után anyuka meg a kísérő egyedül marad a szobában és azt csinálnak amit akarnak. Néha benéznek hogy mi van, de különösebben nem zargatják őket. Csengetni lehet nekik, akkor jönnek, de előfordul hogy pár percet várni kell.
A személyzet ugyanis a nővérszobában ücsörög ahol nagy képernyőkön figyelik az összes CTG-t és időről időre referálnak az ügyeletes doktornak.
Lehet kádban ücsörögni, gázt szipuzni, akupunktúrázni, EDÁ-t is adnak, csak eltart egy ideig amíg előkerítik az anesztest aki belövi a hátba. Nem kell feküdni, mondják, is, hogy lehetőség szerint járkáljon az anyuka, de a szobából ne nagyon menjen ki, így elkerülik, hogy egymással találkozzanak. A folyosón nem látni se szülőnőt, se hozzátartozót, csak kékbe öltözött dógozókat.
Ha minden rendben van, akkor kitolásra is a szülésznő megy oda. Gátmetszés rutinból nincsen, ha van akkor a szülésznő végzi.
Ha a szülésznő azt észleli hogy valami nincs rendben akkor konzultál a dokival, aki ha úgy ítéli meg hogy szükséges, akkor beavatkozik. FejbőrpH mérés, vákuum, császár, a doki terepe, onnantól kezdve övé a felelősség.
Császármetszés orvosi indokra van, és csak a legvégső esetben. Imádják a hüvelyi szülést és a végsőkig (szó szerint) elmennek, hogy ne kelljen műteni.
Ha kijött a baba akkor ha rendben van akkor egyből odaadják anyának és lehet ismerkedni meg mellre tenni. Megmérni majd akkor fogják ha már mindenki kiörömködte magát. Két-három óráig van még megfigyelés a szülőszobán, utána átgurítják a familit a gyerekosztályra.
1-2 ágyas szobák vannak saját fürdőszobával. Enni ki kell menni az étkezőbe, a kaja jo, ágyneműt, anyukabugyit, köntösszerű ruhát adnak, de szinte mindenkin a saját ruhája van, nem hálóing, nem pizsi, hanem melegítőnaci, szoptatós felső, ilyesmi.
Bébi anya mellett egy műanyag lavórszerű kiságyban, de itt is csak akkor jönnek, ha anyuka csenget, ha nem csenget akkor néha benéznek, megkérdezik mizu és ennyi.
Szoptatni segítenek, tápszert nem adnak, ha éhes a gyerek és ordít akkor javasolják a mellre tételt, de nem propagálják a tápszert.
Hazamenni első babával két nap után lehet, másodiknál akár hat órával szülés után is ha minden okés.
Hazamenés után a körzeti nővér megy ki egyhetes korban, utána már anyuka/apuka viszi a gyereket hozzá. Nővér nézi a gyerek növekedését, orvost először a három hónapos kontollon lát a gyerek.
Anyuka meg hat héttel a szülés után visszamegy kontrollra az MVC-s szülésznőhöz, aki lecsekkolja a méhszájat és persze gratulál, na meg elmondja hogy aludjál sokat és ne idegeskedj.
Hát kábé ilyen. Először fura, de végülis van benne ami tetszik meg olyan is ami nem.
Mindezért cserébe nincs csak úgy táppénz terhesség alatt, csak akkor írnak ki ha nagy baj van. 480 napig lehet otthon lenni a gyerkőccel, utána (hacsak nem jön a tesó) bölcsi.