Mallorca 2.0

Az 1.0 valamikor 4 évvel ezelőttre datálódik, amikor még csak Noémi volt meg, akkor a sziget túloldalán voltunk, most a feltuningolt 2.0 keretében Alcudiáig jutottunk. Azért most is nagyon turisták vagyunk, útikonyvet utazás előtti nap kölcsönöztem a könyvtárból hogy aztán sikeresen otthon felejtődjön. No nem baj, legalább nem stresszeljuk szét magunkat, hogy nézzünk templomokat és hasonlókat két gyerekkel, maradunk a szálloda-medence-tengerpart-kaja négyszögön belül, akinek ez túl kispolgári az ne is folytassa az olvasást. Nekem most pont elég, hogy süt a nap, meleg van, egész nap nincs más dolgom, csak hogy homokvárat építsek, mesét olvassak és hasonlókat műveljek. Ami a ráadás, hogy a háztartási teendők, úgymint főzés-takarítás elmaradnak egy hétig, mosni majd kell ha hazaértünk, akkor egy hétig fognak száradni a cuccok, de az még odébb van és mosni amúgyis szeretek, csak teregetni nem. Idejönni azért ide kellett, a ”nemakarok enni, nemfinom a palacsinta” és a megkezdett leszálláskor felhangzó ”pisilnikell” természetesen elmaradhatatlan velejárója a repülésnek, legalábbis ha Noémi is jön. Aztán meg itt a melegben nem sietnek a csomagkirakodással sem, az is eltartott egy ideig. Viszont a lányok megtanultak csapbapisilni, sose tudhatják mikor jön ez jól, mégha azt is hinnék egyes naiv lelkek, hogy erre csak kollégiumi fiatalemberek képesek, hát nem, ovis lányok is remekül tudnak, és egyszerűbb őket csap fölé tartani mint görnyedve a vécé fölé. A repülés utáni buszozást közepénél Kisami bebólintott és húsz percet aludt is. A megérkezéstől számított egy percen belül már a csucsizást (fűrdést) követelték és csak a napi fagylaltadag megvonásával való fenyegetéssel lehetett őket rávenni a csucsizást megelőző ebédelésre. Azóta ki se lehet őket robbantani a tengerből vagy a medencéből. A medence ugyan hideg mint a fene, én nem megyek bele. A tenger ezzel szemben kellemes és a partján remek homokvárakat lehet építeni. Ma még kisvödröt és lapátot is kaptak a lányok, odajött egy nő, hogy ők ma mennek haza, és nem viszik haza, ideadték nekünk.Gran Canariáról labdát zsákmányoltak a csajok, most meg kisvödröt. Aztán lehet, hogy nem éri meg a hazautat, a lapát med a gereblye már eléggé meg van fittyenve, meglátjuk milyen állapotban lesznek mire a hazamenetelre kerül a sor. Lehet még kagylókat gyűjteni és sétálni a tengerparton, továbbá játszóterezni. Kb ennyi. Ja és este van gyerekdiszkó, de addigra kidőlnek, mert napközben nem alszanak, de nem ám, nem akarnak lemaradni semmiről sem. Nagyon nem rossz azért tengerpartot látni az ablakból, pláne ha a hőmérséklete fürdésre alkalmas. Ahogy mindenféle tengeri herkentyűt is jó enni, anélkül, hogy nekem kellene kiszedegetnem a rákocskákat a kis rózsaszín burkukból miközben néznek a fekete szemükkel. Meg az is jó, hogy nélkülem volt orvosi értekezlet meg kezelési értekezlet meg a búbánat tudja még milyen értekezlet. Nincs is jobb a szabadságnál!